Iskolaérettségről

Egyetlen egészséges kisgyermek sem lehet mindenben egyformán fejlett, de valamely területen mindegyiket sikeresen lehet segíteni saját ütemű fejlődésében. A fejlődés tehát nem egyenletes, nem egyenes vonalú, felfelé tartó irány, hanem hol felgyorsuló, hol lassuló, időnként stagnáló, néha visszaeső vonulat. Legtöbbször nem tudható előre, hogy a személyiség mely összetevői fejlődnek majd „jól”, és mely összetevői alakulnak másképp, illetve azok mikor „hozzák be” magukat.
Az óvodapedagógusnak mindig tudnia kell, hogy a gyermek mely tulajdonságában „hol tart”, ezért (jól) meg kell őt ismerni, amihez folyamatos megfigyelés és időnként képességmérés is szükséges. Így a differenciálás, az egyéni bánásmód alkalmazása által, cselekvő, egyéni utak mentén haladva juthat el a gyermek saját idejében az általa elérhető maximumra, hiszen a gyerek ismeretében meg tudjuk határozni a következő lépést és a következő szintet.

A gyermek aktuális fejlettségéről a szülők rendszeres tájékoztatást kapnak az óvodapedagógusoktól, és ha szükséges, egyéb segítőszakemberek (logopédus, fejlesztőpedagógus, óvoda pszicho-pedagógus) is bekapcsolódhatnak a folyamatba.
Az óvodánkban sokszínű, gazdag formája működik a szülőkkel való kapcsolattartásnak, pl. Neveljünk együtt-szülői értekezletek, fogadó órák, ahol nevelési problémák vagy egyéb aktuális dolgok kerülnek megbeszélésre, munkadélutánok, kirándulások stb. A hagyományos keretek (szülői értekezlet, fogadóóra) is kiválóan alkalmasak megbeszélésre, közös nézőpontok kialakítása, tájékoztatásra, így bőségesen van lehetőség a párbeszédre.

Minden évben az EMMI 15/2013 rendelet alapján szeptemberben a logopédus elvégzi az 5. életévet betöltött gyerekek alapvizsgálatát. A vizsgálat után a szülők közös szülői tájékoztatón megtekinthetik gyermekük „munkáját”, vizsgálati véleményt kapnak és további teendőikről értesülhetnek.

A belső, biológiai érés, valamint a családi és óvodai nevelés eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra, elérik az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. Belépnek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá válnak. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Iskolássá csak az iskola által válhat a gyerek!
De mit is kell elérni az iskolába lépéshez?

Testi fejlettség
„Hatéves korra egy átlagos gyerek kb. 120-130 cm, és 20-22 kg. Eltérések lehetnek. Tapasztalat szerint a kisebb súlyú gyerek fáradékonyabb, teljesítménye hullámzóbb.
A második alakváltás jele a fogváltás. Ez tájékoztatást ad az idegrendszer érettségéről is.
A cipőfűző megkötésének a tudása csak részben gyakorlás függvénye (finommotorika, téri tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség).

Ép érzékszervek
Az írás-olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő látás és hallás. Időnként szükséges célzott vizsgálat, ami feltárhat rejtett kancsalságot, látótér kiesést, lusta pupilla reflexet stb.

Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés
A szakember szerint, éretlenségénél fogva a hatéves gyermek még alkalmatlan arra, hogy a szűk vonalrendszerben, a vékony ceruzával szépen tudjon írni. Az úgynevezett kézközépcsont csak kb. 10-12 éves korra éri el a teljes érettségi fokát. A kézfej izmai görcsös állapotba merevednek. A nehézkes ceruzakezelés sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író gyermek.
A helyes ceruzafogás kialakítására legmegfelelőbb eszköz a háromszög alakú ceruza. Ezt a gyermek nem tudja rosszul tartani, a háromszög három oldala ugyanis az írómozgáshoz szükséges 3 ujjat (a hüvelyk-, a mutató-és a középső ujj), mely a helyes fogáshoz és a ceruza irányításához kell, a megfelelő helyre irányítja. Kicsi kezeknek a vastag, nagyobbaknak a vékony háromszög alakú ceruza javaslott.

Az elemi mozgások összerendezettsége
Kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talp élen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és fél lábon, felemelgetés háton- és hason fekvésben - e mozgások pontos kivitelezése az idegrendszer érettségére utal.

Jó egyensúlyérzék
A jó egyensúlyérzék az idegrendszer megfelelő érettségét mutatja.
A bizonytalanság utalhat tanulási nehézségre, figyelemkoncentrációs problémára, magatartási zavarra is.

Pontos finommozgások
A vállövnek, csuklónak, ujjaknak, mozgékonyaknak, függetleneknek kell lenniük. A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. A beszédmozgás isfinommozgás. Mivel a beszéd irányítását végző érző- és mozgatóközpontok a kéz érző- és mozgatóközpontjainak közelében vannak, segíthetik vagy gátolhatják egymás működését.

Keresztcsatornák
A keresztcsatornák jó működése biztosítja, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. A kéz, a láb, a fejbiccentő izmok és a mimikai izmok mozgásainak függetlennek kell lenniük egymástól. Ha nem történt meg a függetlenedés, nehezített az írástanulás, mert a gyermek nemcsak a kezével ír, hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását. Az akaratlan, fölösleges mozgások sok energiát emésztenek fel, a gyermek hamar kifárad az írástól.

Testséma
Fontos, hogy gyermek ismerje saját testét, biztonsággal tájékozódjon rajta. Ismerje testrészei, ujjai nevét, helyét. Segíti a világban való tájékozódást, a biztonságérzetet. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni, fontos a kiegyensúlyozott személyiség fejlődéshez.

Kézdominancia
Fontos, hogy mire iskolába kerül a gyermek, kialakult kézdominanciával rendelkezzen (balkezes vagy jobbkezes).

Lábdominancia
A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat gyakran együtt jár a számolási készség gyengeségével. Nehezebben alakul ki a szám- és mennyiségfogalom. Pl. balkezes a gyerek és jobb lábbal rúgja a labdát vagy fordítva. Tehát a kéz- és lábhasználat (dominancia) keresztezi egymást.

Szemdominancia
Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. (Jobb kezét használja, jobb szemmel
kukucskál a kulcslyukon). Az ellenoldal szemdominancia önmagában nem szokott
problémát okozni, csak ha más rendellenességekkel társul.

Füldominancia
Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. (Jobb kéz, jobb fül. Ha súgnak a fülbe,
melyik fülét tartja oda.)

A szemmozgás koordináltsága
Az olvasás-írás megtanulását segíti, ha a két szem koordináltan mozog, fixált (az adott ponton marad, nem mozog jobbra-balra).

Jó térérzékelés
A beiskolázás előfeltétele a jó térérzékelés. Nem azonos a térirányok felismerésével. A kúszás- mászás elemeinek gyakorlása, illetve a helyesen begyakorolt mozdulat a térérzékelési képességeket fejleszti.
A magabiztos térérzékelés nagyon fontos képesség ahhoz, hogy helyesen mérjük fel saját testünk tárgyakhoz viszonyított helyzetét, ezáltal ki tudjuk azokat  kerülni, vagy éppen el tudjuk érni.
A téri tájékozódás, miután saját testen kialakul, térben, majd síkban jelenik meg.

Térirányok felismerése térben és síkban
A térirányok felismerése fontos feltétele az írás-, olvasástanulásnak. El tudja különíteni a jobbot a baltól, a fentet a lenttől. Nem azonos a térérzékeléssel.

Reprodukáló képesség térben és síkban
Az írás-olvasás előfeltétele, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót vagy síkban alkotott mintát. Szükséges az önálló feladatvégzéshez. Saját helyzetére kell átfordítani és alkalmazni a tanítótól kapott utasítást. Az iskolában a tanulás egyik legfontosabb útja az utánzás, másolás.

Soralkotás, sorritmus folytatása
Az írás térben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. A térben és időben való soralkotási képesség fontos feltétele az írás-olvasás tanulásának.

Szem-kéz koordináció
A gyermek akkor tud a vonalközben, megfelelő szinten írni, ha a szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz. A perifériás látását használja. Ez a képességünk hatéves korban még fejletlen. Éretlenségénél fogva a hatéves gyermek még alkalmatlan arra, hogy szűk vonalrendszerben a vékony ceruzával szépen tudjon írni. ( A gyermek nagymértékben, széles vonalrendszerben könnyebben tud írni.)

Az iránykövetés képessége
Az íráshoz szükséges képesség. Azt jelenti, (a gyermek keze) képes gyors, hirtelen irányváltoztatásra. Ez a képesség is 10-12 éves korra érik be. Vizsgáljukazt is, mi a gyermek számára a természetes irány! Az, hogy balról jobbra írunk és olvasunk, megállapodás kérdése, semmilyen természetes oka nincs. Nem biztos, hogy a gyermek számára magától értetődő a balról jobbra való haladási irány. Ezért gyakori tevékenykedtetéssel (portörlés balról-jobbra, cica fusson vonalkövetéssel balról-jobbra stb.) begyakoroltatható.

Biztos alak- és háttér-megkülönböztetés
Fontos, hogy a gyermek ki tudja választani a számára fontos információt, el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Ellenkező esetben figyelmét a háttér ingerli, elvonja az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között, vagy minduntalan a képre téved. Nagyon zavaró a kisgyermek számára, ha a kép és a szöveg összemosódik.

Alak-, forma-, szín és nagyságállandósság felismerése
Betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség. Minden hangnak négy betűalakját kell megjegyeznie, és ezek a betűalakok gyakran még csak nem is hasonlítanak egymásra. (Megjelenése és megalapozása egészen fiatal csecsemőkorra nyúlik vissza. Az ingerszegény környezet hátráltatja fejlődését.)

Gestalt-látás (az összetartozó részek értelmes egészként való felfogása)
Az olvasástanuláshoz szükséges képesség. E képesség fejlettségén múlik, hogy tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként értelmezni. Az összeolvasás képességét jelenti vizuális szinten.

Azonosság felismerése
A betűfelismeréshez szükséges képesség. Ez teszi lehetővé, hogy a gyermek különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket, azonosítani tudja őket, illetve különféle alakjaikat meg tudja feleltetni egymással.

Különbözőség felismerése
Betűfelismeréshez szükséges képesség. Egyes írott és nyomtatott betűk alakjai között nagyon kis különbségek vannak. Fejlett megkülönböztető képesség szükséges az írás-olvasás tanulásához.

Auditív megkülönböztetés
Hatéves korra kialakul az egyes hangok elkülönítésének képessége, az időtartam, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetésének képessége. Érés függvénye, de gyakorlás is kell hozzá. A helyesíráshoz, íráshoz szükséges képesség.

Analizáló-szintetizáló képesség
Előfeltétele az összeolvasás és az írás megtanulásának. Azt jelenti, hogy a gyermek hangokra tudja-e bontani, illetve össze tudja-e rakni a hangokból a szót.

Átfordítási képesség
Átfordítási képességnek nevezzük azt, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Az a folyamat, amikor a látott, hallott, tapintott vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg vagy egy jelsorral: az írással. Árfordítás az is, ha elmondjuk, mit látunk, hallunk, tapintunk.

Általános tájékozottság
Hatéves korára a gyermeknek széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben. Ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét, az évszakokat, napszakokat, napok váltakozását. Az általános tájékozottság hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után. Az új ismereteket nem tudja elhelyezni a gyermek hiányos fogalmi rendszerében, nehéz lesz a bevésés és a felidézés. Nehéz például megtanulni a hónapok nevét, és ezt a tudást alkalmaznia annak, aki nem ismeri az évszakok váltakozását. Lehetetlen használnia az órát, aki nem ismeri a napszakokat.

Beszédkészség
Hatéves korára minden gyermeknek tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan kell kifejeznie érzéseit, gondolatait. Egy adott képről vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását.

Gondolkodás
A megfelelő szintű gondolkodás előfeltétele az olvasás-, írástanulásnak. Hatéves korára az ép értelmű gyermeknek spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket. Gondolkodásmenete logikus, ha felismer összefüggéseket, képes következtetések levonására, elemi logikai műveletek végzésére, ítéletalkotásra.

Problémamegoldó gondolkodás
Az iskolába lépéssel külön hangsúlyt kap a problémamegoldó gondolkodás képessége. A gyermek a tanulás során lépten-nyomon problémahelyzettel találkozik. (Vegyem a kezembe a ceruzát, vagy ne vegyem? Hol kezdjem az írást? Hol nyissam ki a könyvet? stb.)
Megfelelő problémamegoldó rutin szükséges az önálló munkához. A túlzottan védő- óvó környezetből kikerülő gyermekeknél előfordulhat ebben rutintalanság.

Emlékezet
Az emlékezetnek többféle összetevőjére van szükség:
Vizuális emlékezet

• mechanikus
• késleltetett

Auditív emlékezet - mechanikus

• késleltetett
• hosszú távú

A szülőnek figyelnie kell arra, hogy gyermeke emlékszik-e a mesére, a szereplőkre, illetve fel tudja-e idézni a részleteket.
Az iskolaérett gyermek emlékszik milyen tárgyak voltak az asztalon, pontosan fel tudja sorolni, lerajzolni.
Az iskolai sikerekhez nagyon fontos, hogy a gyermek rövid- és hosszú távú emlékezete jól működjön.

Ritmus-emlékezet
A tanuláshoz, az ismeretek hasznosításához, a bevéséshez, a feladattartáshoz ritmus-emlékezetre is szükség van. Az emlékezet fajták működése segíti a tananyag elsajátítását, felidézését, felhasználását. A jól működő emlékezet teszi lehetővé az ismeretek rendszerré szerveződését, az ismeretek alkotó felhasználását.

Figyelem
A rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába lépéshez. A rögzíthető, nehezen elterelhető, koncentrált figyelem segíti az ismeretszerzést.

Szocializáció
Megfelelő mértékű szocializáció segíti a beilleszkedést az iskola rendjébe. Megfelelő alkalmazkodási készség- önérvényesítő képesség, együttműködési készség jellemzi. Képes tartós baráti kapcsolatok kialakítására.
Bizalommal forduljon a felnőttekhez, ha segítségre van szüksége.
Képes a szabályokhoz alkalmazkodni. Képes szükségleteit késleltetni, önfegyelemmel rendelkezik.

Feladattudat
Az iskolai munkában fontos a fejlett feladattudat. A jövendő elsősnek meg kell értenie, hogy vannak kötelességei, amelyeknek akkor is eleget kell tennie, ha nincs kedve, fáradt vagy szívesebben játszana. Nem lehet elmulasztani vagy elodázni a feladatokat. A feladattudat fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul. Ha nem alakul ki, nehéz lesz az iskolai élet, nyűg lesz a tanulás.

Jó kudarctűrő képesség
Fontos, hogy a gyermek szembe tudjon nézni azzal, ha valami nem sikerül rögtön. Merjen és akarjon újra és újra hozzáfogni egy feladathoz. Ne essen kétségbe attól, ha nem az övé a legszebb, legjobb munka. Ne veszítse el a kedvét, ha valamit ki kell javítania. Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad. A hibázás a tanulás útja. Sokat vét az a szülő gyermeke ellen, aki már első próbálkozásra gyors, szép, hibátlan munkát vár tőle. Ha ráadásul szankciókat alkalmaz, akkor egy életre elveheti a kedvét az erőfeszítésektől. Például a kisgyermek nem azért ír csúnyán, mert nem akar szépen írni, hanem azért, mert éretlensége miatt még nem tud tetszetősen dolgozni. Neki is az lenne a jó, ha mindent gyorsan és szépen meg tudna csinálni, és mindenki elégedett lenne vele.”

(forrás: Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet)

Az iskolaérettség kritériumai
Bojti Andrea gyermek pszichológus

Sokan azt gondolják, az iskolaérettség egyenlő az okossággal és ügyességgel. Ez azonban így nem igaz! Mint ahogyan az sem, hogy 6 éves kor után automatikusan  iskolaéretté válik a gyermek. Az iskolaérettség fizikai és pszichés alkalmasságot jelent az iskolai elvárásoknak való megfeleléshez.

Magyarországon a köznevelési törvény értelmében, abban az évben válik iskolakötelessé a gyermek, amelyikben augusztus 31-ig betölti 6. életévét. Az iskolaérettség megállapítása elsősorban az óvodapedagógusok feladata, akik a mindennapokban a legtöbbet látják a gyermek valós teljesítményét. Ugyanakkor sok esetben önmagában az óvónői szakvélemény nem elég. Ilyenkor történhet egy ún. iskolaérettségi vizsgálat, melyet a lakóhely szerinti illetékes Nevelési Tanácsadóban végeznek. A vizsgálat célja annak a felmérése, hogy a gyermek testileg, lelkileg, fizikailag képes lesz e az iskoláskor követelményeinek megfelelni.

Fizikai alkalmasság: Az iskolában való teljesítés megnövekedett terhekkel jár. A 45 percig való padban ülés, koncentrálás, az iskolatáska súlya megterheli a nem megfelelően érett szervezetet. Iskolakezdésig be kell következnie egy ún. fejlődési ugrásnak. Ez vonatkozik a testméret növekedésére is. Az iskolaérett gyermek legalább 110 cm-magas és 18 kg. (Bár önmagában ez már nem kizáró tényező). Elkezdődik nála az első fogváltás, megfelelő a fizikai erőnléte. Mozgásában látszik az elemi mozgások rendezettsége. A kúszás, mászás,lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és egy lábon, fejemelgetés háton- és hason fekvésben – ezen mozgások hibás végrehajtása idegrendszeri éretlenségre utalhat, ami az olvasás-írás tanulásánál nehézséget okozhat. Az iskolaérett gyermeknek kialakult a ceruzafogása, jobb-balkéz dominanciája valamint stabil a testsémája.

Kognitív érettség: Az iskolaérett gyermeknek kialakult térérzéke van. Meg tudja különböztetni a jobb és baloldalát, képes a szem-kéz megfelelő koordinálására. Alapfeltétele az írás-olvasás tanulásának, hogy a szemével úgy tudja követni a kezét, hogy közben nem a kezére, hanem a leírtakra figyel. Fontos az alak- színformaállandóság kialakulása is. Fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni és betű felismerési nehézségei is lehetnek.

Hatéves korára minden gyermeknek el kell tudni sajátítani az anyanyelvét. Egy adott képről vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. Szintén elengedhetetlen feltétele az iskolaérettségnek a megfelelő problémamegoldó rutin kialakulása, az emlékezet, a figyelem és a feladattudat kialakulása. Hatéves korára a gyermeknek széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben, ismernie kell személyi adatait, lakhelyét, az évszakok-, napszakok-, napok váltakozását. Hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után.

Pszichés alkalmasság: Egy gyermek iskolaérettsége abban is megmutatkozik, hogy mennyire foglalkoztatja a tanulás kérdése. Várja, érdeklődik az iskola felől és megjelenik a téma a játékaiban. Ebben az életkorban új fejlődési lépcső kezdődik. 6-10 éves korban nagyon fontos a gyermek számára a megfelelés, a jó teljesítmény. Ilyenkor a pedagógusok szerepe is felülreprezentált. Alsó tagozatban meghatározó a véleményük. Gondoljunk csak bele! Egy 1-2. osztályos gyermek mennyi mindent megtesz a piros pontért! (Később a serdülőkorban az érdeklődés fokozatosan úgyis a társak felé fordul…) Amíg ez az érdeklődés nem alakul ki, és láthatóan a gyermeki, játékos dolgok kötik le inkább a figyelmét, elgondolkodtató az iskolakezdés. Az iskolaérett gyermek ugyanis már elvégzi a rábízott feladatokat, kitartó és nem hagyja félbe a tevékenységeit.

Fontos a szociális érettség is! Legyen képes kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival, ismerje a társas közösség szabályait. Az osztályba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele a sikeres iskolai teljesítménynek.

Fontos tudni, hogy az iskolakezdésről való döntés nagyban a szülő feladata is. A szülő kérhet iskolaérettségi vizsgálatot, joga van a döntés ellen fellebbezni,kérhet évismétlést, de kérheti a gyermek korengedményes iskolába engedését is. De ezzel a felelősség is az övé! Márpedig a gyermek iskolai kudarcai az élet legnagyobb kudarcai közé tartoznak… Ha iskolaéretlen a gyermek, nem tud jól teljesíteni az iskolában! Ha már kezdetben kudarcai vannak, a rossz élmények kihathatnak egész tanulmányára. Az éretlen gyermek társai közül is kilóg, nehezebben illeszkedik be a csoportba. Összességében tehát az önbizalma, önértékelése, motivációja a tét.

A bejegyzés trackback címe:
http://gyermekpszichologus.blog.hu/api/trackback/id/5738154